A Keménykalap és Krumpliorr szerzője épp ma lett 80 éves. Köszöntsük mi is a szinhaz.hu cikkével!
"AMIKOR MEGISMERTEM A BETŰKET, MÁS EMBER LETTEM" - 80 ÉVES CSUKÁS ISTVÁN
2016. április 2. szombat, 10:09
Április 2-án lesz nyolcvanéves Csukás István Kossuth-díjas költő, író, Süsü sárkány és Gombóc Artúr "atyja". Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:
"Amikor megismertem a betűket, más ember lettem"
Kisújszálláson született, apja nehéz sorsú kovácsmester volt, műhelye kis házuk udvarán működött. Csukás az elemi iskolát szülőfalujában végezte, első meghatározó élménye az olvasás megtanulása volt, amiről ma is úgy gondolja, hogy ez a legnagyobb csoda: "Amikor megismertem a betűket, és elolvastam az első könyvet, más ember lettem. Rögtön tudtam, hogy a fejemben ész van és nem szilvalekvár. És hogy az eszemet mozgatni is lehet, és azt is el tudtam képzelni, ami a könyvben van. Működött a fejemben a képzeletmozi. Oda tudok utazni, ahol még sohasem jártam, bejárhatom a világot a szobámban ülve."
Hegedűművésznek készült
A második világháború után egy zenetanár biztatására az akkor induló békéstarhosi zeneiskolába jelentkezett, hegedűművésznek készült. A költészetet kamaszfejjel fedezte fel, s úgy döntött, inkább bölcsész lesz, de végül a jogi egyetemen kötött ki. Innen 1954-ben átjelentkezett a bölcsészkarra, de három év múlva hátat fordított az intézménynek. Ekkor már megjelentek első versei, s egy ideig írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Később a Fiatal Művészek Klubjának vezetője lett, majd dolgozott a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a Néphadsereg című lapnál. Első verseskötete 1962-ben jelent meg Elmondani adj erőt! címmel. Korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonra találásáról számolt be, el nem múló nosztalgiával a vidéki gyermekkor, az eltűnőben lévő ifjúság iránt.
1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa volt. Ebben az időben a kiváló költő, Kormos István biztatására a gyermekirodalom felé fordult, verseskötetei mellett sorra jelentek meg mese- és ifjúsági regényei. Első meseregénye az Egy szürke kiscsacsi volt, amelyet hamarosan követett a Mirr-Murr, a kandúr kalandjairól szóló kötet, amelyből Foky Ottó készített bábfilmsorozatot.
Történetei meghódították a közönség szívét
A hetvenes évek közepén jelentek meg nagy sikert aratott ifjúsági regényei, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és a Vakáció a halott utcában, amelyek humorukkal, lebilincselő stílusukkal felhőtlen szórakozást nyújtottak. Kivételesen jól sikerültek a művek tévéfilmes adaptációi is, 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr elnyerte a fesztivál nagydíját és Az év legjobb gyermekfilmje címet is. Érdekesség, hogy a műben szereplő legendás Bagaméri fagylaltosnak 2013 óta szobra (Pintér Attila alkotása) áll Kisújszálláson.
1978-ban a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadóhoz került, ahol 1985-ig főszerkesztőként dolgozott, majd 1989-től 1991-ig az Új Idő című lapnál volt szerkesztőbizottsági tag. Közben részt vett ifjúsági és gyermeklapok szerkesztésében is, 1993-tól a Piros Pont című lap főszerkesztője volt.
A nyolcvanas évektől jelentek meg a Pom Pom meséinek egyes darabjai, A nagy ho-ho-ho-horgászról szóló történetek, valamint a Süsüről, a félelmetes külsejű, de jó szándékú, barátságos egyfejű sárkányról szóló meseregénye. Mint korábban, most is a rajz- és bábfilmváltozatok tették lehetővé, hogy e kedves mesefigurák szélesebb rétegekhez jussanak el, s meghódítsák a közönség szívét.
Színházak kedvence lett
Csukás művei nemcsak a tévében arattak nagy sikert, mesedarabjait (Ágacska, Utazás a szempillám mögött, Csodakaloda, Tükörbohócok) sorra mutatták be a budapesti színházak is. Mindemellett a versírásnak sem fordított hátat, a mesékkel párhuzamosan több verseskötete is napvilágot látott. 2013-ban ismét ifjúsági regénnyel jelentkezett, a Berosált a rezesbanda című művéből Mátyássy Áron készített filmet. 2014-ben a veszprémi Pannon Várszínház mutatta be új, Az Óriás nyomában című mesedarabját, a Szegedi Nemzeti Színházban pedig Szökevény csillagok címmel állították színpadra gyerekoperáját.
Rangos kitüntetések birtokosa
A mai napig közszeretetnek örvendő, rendkívül népszerű író több rangos kitüntetést is a magáénak tudhat, így többek között 1977-ben és 1987-ben József Attila-, 1984-ben Andersen-díjat kapott, 1987-ben övé lett az Év Könyve-, 1989-ben és 1995-ben a Déry Tibor-jutalom. 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták "magas színvonalú költészetéért, közvetlen szavú, ember- és természetszeretetre nevelő műveiért és a kortárs gyermekirodalom megújításáért". 2009-ben megkapta a Könyvfesztivál életműdíját, 2011-ben Budapest díszpolgára és Prima Primissima díjas lett, 2014-ben ASSITEJ Üveghegy Életműdíjjal jutalmazták. 2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett, a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért Szép Ernő-különdíjat kapott, 2016. március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át.
2014-ben Csukás István nevét viselő díjat alapított gyermekdarabok elismerésére Őze Áron, a Pesti Magyar Színház akkori igazgatója, az idei díjazottak nevét április 7-én, a Mesemúzeumban hozzák nyilvánosságra. A Zala megyei Teskánd általános iskolája 2008-tól az író nevét viseli, 2011-től Balatonszárszón Csukás Színház működik.
Az eredeti cikk itt olvasható.
